25/07/2026
Elolvastam a javaslatot, és összességében egyet tudok vele érteni. Különösen tetszik, hogy nem pusztán több támogatást kér a divatszakmának, hanem rendszerszinten gondolkodik: stratégia, átláthatóság, az egész értéklánc figyelembevétele, a kézműves és az ipari szektor külön kezelése, valamint a teljesítményalapú támogatás mind olyan irányok, amelyek szerintem is fontosak.
Ugyanakkor úgy érzem, néhány lényeges elem még hiányzik.
Számomra az egyik legfontosabb a magyar textilipar újragondolása. Nem elég a tervezőket támogatni, ha közben az alapanyagok, a beszállítói hálózatok és a gyártókapacitások folyamatosan leépülnek. Egy valóban versenyképes magyar divatiparhoz nemcsak kreatív alkotókra, hanem erős háttériparra is szükség van.
Hiányzik továbbá a digitalizáció hangsúlyosabb szerepe – a 3D tervezés, a digitális mintakészítés, az AI, az e-kereskedelem és a digitális showroomok ma már ugyanúgy a divat részei, mint maga a tervezés.
Érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a márkaépítésre is. Nem elég kijutni egy nemzetközi vásárra; hosszú távon olyan magyar márkákat kell építeni, amelyek önállóan piacképeseken tudnak müködni.
És talán a legfontosabb kérdés:
Mitől magyar a magyar divat?
Nem attól, hogy népi motívumokat használ, hanem attól, hogy képes egy saját, kortárs identitást felmutatni, amely kulturálisan hiteles és nemzetközileg is felismerhető.
Összességében ez egy jó kiindulópont, de szerintem akkor lenne igazán teljes, ha nemcsak a támogatási rendszer átalakításáról szólna, hanem egy hosszú távú nemzeti divat- és textilipari stratégia alapjait is lefektetné.
A minap szembe jött velem egy cikk:
https://kreativ.hu/cikk/divat-rendszervaltas-not-allowed-terike-from-budapest-nyilt-level-lorincz-mark
Szerintem ez inkább kívánságlista, mint koncepció. Megosztom veletek a saját gondolataimat erről. Hosszú lesz. 😊
Javaslat a magyar divat- és textilipar támogatási rendszerének megújítására
Alapgondolat
A magyar divat támogatásának célja nem önmagában divattervezők finanszírozása, hanem egy olyan, nemzetközileg is versenyképes magyar divat- és textilökoszisztéma kialakítása, amely kulturális értéket teremt, gazdasági eredményeket ér el, és hosszú távon önfenntartóvá válik.
Az állami támogatás nem cél, hanem eszköz.
⸻
1. Először stratégia, utána támogatás
Mielőtt bármilyen támogatási rendszert kialakítunk, választ kell adni néhány alapvető kérdésre.
* Van-e Magyarországnak önálló divatstratégiája?
* Mit szeretnénk a divaton keresztül kommunikálni a világnak?
* Kulturális, ipari vagy gazdasági célokat követünk?
* Milyen szerepet szánunk a kézműves műhelyeknek és milyen szerepet az ipari vállalatoknak?
Amíg ezekre nincs válasz, addig a támogatások iránya esetleges marad.
⸻
2. A magyar divat nem azonos a divattervezővel
A divat nem egyetlen szakma.
A divat értéklánc.
Részei többek között:
* textilipar,
* alapanyag-fejlesztés,
* szabászat,
* szabók,
* varrónők,
* modellezők,
* technológusok,
* hímzőmesterek,
* kézműves szakemberek,
* divattervezők,
* stylistok,
* fotósok,
* marketing,
* kereskedelem.
A támogatási rendszernek ezt a teljes ökoszisztémát kell figyelembe vennie, nem kizárólag a kreatív szakmákat.
⸻
3. Külön kell kezelni az ipari és a kézműves szektort
A konfekcióipar és a couture nem ugyanaz.
Más célokkal, más üzleti modellel és más támogatási igényekkel működnek.
Ezért külön támogatási rendszert igényelnek.
Az ipari vállalatok export- és termelésfejlesztést igényelnek.
A kézműves műhelyek tudást, infrastruktúrát, láthatóságot és piacra jutási lehetőséget.
⸻
4. A támogatás alapja a bizonyított teljesítmény
A támogatás nem helyettesítheti a szakmai vagy piaci siker első lépéseit.
A fejlődés ajánlott sorrendje:
1. saját teljesítmény,
2. szakmai elismerés,
3. nemzetközi visszaigazolás,
4. célzott állami támogatás,
5. piaci növekedés.
Az állam a már bizonyított eredmények felnagyítását segítse, ne a sikertelenséget finanszírozza.
⸻
5. A támogatás elsődleges formája ne pénz legyen
Számos esetben nagyobb értéket jelent az infrastruktúra, mint a közvetlen pénzügyi támogatás.
Lehetséges eszközök:
* magyar intézetek bemutatótereinek biztosítása külföldön,
* közös nemzetközi PR,
* buyer-találkozók szervezése,
* exporttanácsadás,
* mentorprogramok,
* jogi segítség,
* üzletfejlesztési támogatás,
* kedvezményes műhely- és üzlethelyiségek.
A közvetlen pénzügyi támogatás csak akkor jelenjen meg, amikor már bizonyított, hogy annak valódi piaci haszna lehet.
⸻
6. Kulturális műhelyprogram
A belvárosi üres üzlethelyiségek kulturális és gazdasági értéket képviselhetnek.
Javasolt egy országos Kulturális Műhely Program létrehozása.
Ennek keretében:
* alkotóműhelyek,
* couture szalonok,
* kézműves textilműhelyek
kedvezményesen vagy ideiglenesen térítésmentesen használhatnának önkormányzati üzlethelyiségeket.
A rendszer fokozatos lenne.
Első év: próbaidő.
Siker esetén meghosszabbítás.
A vállalkozás megerősödése után fokozatos átállás piaci bérleti díjra.
⸻
7. Kutatás-fejlesztés
A magyar divat jövője nem kizárólag a kollekciók számán múlik.
Szükség van:
* textilipari kutatásra,
* új alapanyagokra,
* fenntartható technológiákra,
* magyar nyersanyagokra épülő innovációkra,
* egyetemi és ipari együttműködésekre.
A kutatás-fejlesztés legyen a stratégia egyik alappillére.
⸻
8. Oktatás
Az oktatás feladata nem kizárólag divattervezők képzése.
Szükség van:
* magas szintű technológiai tudásra,
* szabászati ismeretekre,
* kivitelezési kompetenciákra,
* vállalkozási ismeretekre,
* nemzetközi piacismeretre.
A tervezés és a kivitelezés nem egymás alá-, hanem egymás mellé rendelt szakmai területek.
⸻
9. Nemzetközi jelenlét
Nem minden nemzetközi esemény megfelelő minden márkának.
Nem presztízsalapon kell dönteni arról, hogy ki hová utazzon.
Minden támogatott nemzetközi megjelenést meg kell előznie:
* piackutatásnak,
* célpiac-elemzésnek,
* buyer-elemzésnek,
* üzleti tervnek.
A nemzetközi jelenlét célja az üzleti eredmény, nem pusztán a megjelenés ténye.
⸻
10. Pilotprogramok
Új támogatási formákat először kis léptékben kell kipróbálni.
A programokat mérni kell.
Ha működnek, országosan bővíthetők.
Ha nem működnek, módosítani kell őket.
⸻
11. Teljes transzparencia
Minden támogatási rendszer legyen nyilvános.
Nyilvános legyen:
* a zsűri személye,
* szakmai önéletrajza,
* az értékelési szempontok,
* a támogatási összegek,
* az utólagos eredmények.
A támogatás sikerét nem a kiosztott pénz mennyisége, hanem az elért eredmények alapján kell megítélni.
⸻
12. A siker mérőszámai
A támogatási rendszer értékelésének alapja legyen:
* export,
* létrejött munkahelyek,
* működő vállalkozások száma,
* adóbevétel,
* nemzetközi szakmai elismerések,
* kulturális hatás,
* hosszú távú önfenntarthatóság.
⸻
Zárógondolat
A magyar divat jövője nem a támogatások nagyságán múlik.
Hanem azon, hogy képesek vagyunk-e olyan rendszert építeni, amelyben a tudás, a mesterség, az innováció, a kultúra és a vállalkozás egymást erősítik.
Az állam feladata nem az, hogy kiválassza a győzteseket.
Az állam feladata az, hogy olyan feltételeket teremtsen, amelyek között a valódi teljesítmény láthatóvá és nemzetközileg is versenyképessé válhat.
