ZsuzsiM Divattervező Műhelye

15/04/2026

Visszatekintő...

A tavasz és a szerelem kéz a kézben jár ugyebár, így hát nekem is eszembejutottak a legkedvencebb szerelmetes alkotásaim, hiszen nosztalgiázni bármikor ér :))
Szóval csupa-csupa mennyasszonyis, eljegyzősdis, menyecskés, koszorúslánykás, ezüstlakodalmat ünneplős, sőt a végére még egy "adjunk új életet az esküvői ruhának, s varázsoljuk vele bálba magunkat"-féle képet is mutatok nektek, idesüssetek! :)

09/02/2026

"Valami zöld kellene..." -Kihívás elfogadva!😍

💚🤍🤗

04/02/2026

15/01/2026

A legédesebbek!🥰 Hála a bizalmatokért leánykák!😇Imádtam minden együtt töltött pillanatot!🤗 Legyetek "felnőttként is" ilyen édibédik!😍Csakis csupa szépet jót nektek a nagyvilágban!😊

10/11/2025

09/11/2025

Amikor a legkedvencebb leánykáim is felnőttek végre…

Divattervezőként és barátként, abban a csodás megtiszteltetésben részesülhettem, hogy a számomra két legkedvesebb, gyermekkori barátom menyasszonyi ruháit,- ahelyett, hogy együtt választottuk volna ki egy pompás kis szalon vállfáiról, egy napsütéses délutánon, díványon ücsörögve-, mi magunk terveztük meg, együtt álmodtuk, s aztán az első öltéstől az utolsóig magam készíthettem el számukra.

Mindig csodás és egyben picit rémísztő érzés, ha valaki a bizalmába fogad, s egy-egy fontosabb eseményre való felkészülésben, engem bíz meg az öltözete megvalósításával. Ám ez sokszorosan igaz, ha egy ilyen nagy pillanatra készül az a bizonyos ruhadarab, ahol minden szempár rajta függ majd, a viselője pedig a lehető legboldogabbnak hivatott lenni benne.

S no hát a legvagányabb pedig az, ha ezek a megbízók azok, akikkel annó együtt ugráltunk a szalmabálákon, egyszerre voltunk csorbacsíkok, szaladgáltunk mezítláb a pocsolyákban, sugdostunk egymásnak a vizsgákon, együtt zötyögtünk kékre-zöldre a „kutricában”, mire kitraktoroztunk a strandra, ahol aztán elkortyoltuk suttyomban a felnőttek macisörét, imádtuk és utáltuk egymást annyira, hogy fogtuk a batyunkat, s kalapkabát világgá menni készültünk (ez persze csak egyszer történt, és csupán a sarki kocsmáig jutottam, ott aztán rájöttem, hogy mégsem utálom őket annyira ...), fetrengtünk a hóban (merthogy akkoriban még olyanunk is volt), együtt vonatoztunk napokig, s aludtunk az állomásokon éjszakánként, mint jóravaló aprócska csövesek, aztán produkáltuk magunkat a színpadon kicsike színészpalántákként, együtt intettünk várvavárt búcsút a sulinak, s végül szanaszét szóródtunk a világban, hogy aztán mindig újra visszataláljunk egymáshoz és ott folytassunk mindent ahol félbehagytuk…

Így lettek ezek az alkotós pillanatok is újabb csodaszép mérföldkövei a triónk történetének , amit azóta már huncut kis csemetéink segítenek még sokkal színesebbé, kalandosabbá, feledhetetlenebbé továbbírni nekünk!

24/10/2025

A mesésen színes, menyasszonyi ruha meséje

Adott volt egy szívnek nagyon kedves barát, aki rátalált a lányra, akit még nála is jobban lehet szeretni (bocsi Tamás)… aztán úgy döntöttek együtt folytatják, azaz hogy kezdik el igazán!

No, ennek a kezdetnek lehettem magam is picikét a része, közreműködője. Amiért mindig is hálás leszek, hiszen egy olyan színes, izgalmas, álmodozós, keresgélős, tervezgetős, felfedezős, próbálgatós és újrapróbálgatós, kísérletezős, kreatívkodós, hónapokig zajló, olyan igazán alkotós projektet vittünk végig, aminek minden pillanatát öröm volt megélni!

Viki színpompásat álmodott, naplementés, romantikus, élettel teli ruhát. Itt nem volt kérdés, alkotni kellett, sajátot, egyedit, ami igazán az övé lehet, s kicsit a miénk is, hisz a lelkünk egy darabkáját is benne felejtjük az ilyesmikben ám. Készen kapott anyagokból ezt nem lehetett összerakni. Szóval megkezdődött az alapanyag vadászat, amit mi majd a magunkévá varázsolhatunk. Keresgéltünk fehér alapot, fonalakat, festékeket, s próbálkoztunk…

Mikor megtaláltuk a megfelelő anyagot, egyik festékből mártogattuk a másikba, s hagytuk bugyogni, hogy magába szívja, míg apránként életre kelt általa. Ezt követően jöhettek a fonalak, amikből aztán édesanyám varázsolt csipkének valót. S szép lassan kezdett összeállni, milliónyi kézi öltés, sok-sok szín és finom részletek, igazi álommeló a kézműves léleknek.

Minden találkozás, minden próba izgalmas volt és valahogy olyan szívmelengető. A ruhával együtt a leányt, aki viselni volt hivatott is nagyon könnyű volt szívbe zárni! (Olyannyira, hogy ő volt az első, akinek megsúgtuk, hogy biza mi már kettesben öltögetjük azt a ruhát, egy icipici lélekkel odabent, aki, azóta persze igazi kis zsivánnyá cseperedett, s rendületlenül szeret a Műhelyben matatgatni körülöttem.)

Végül elkészült, én pedig olyan áldásban részesültem, hogy végig nézhettem a ruha debütálását is a nagy napon, sőt még olyan ajándékot is kaptam, amit sosem felejtek el… amikor ezek az édes cukorfalatok nyilvánosan mondtak köszönetet az alkotásért, és megtapsoltak, én meg vigyoroghattam ott, mint egy kis tejbetök, hogy no lám ilyen lehet nagymenőnek lenni!

Szóval így történt a dolog. Ezer köszönet az élményért és bizalomért! Legyetek csudaboldogak örökké és még azután is!

22/10/2025

Abszolút legkedvencebb megrendelőm!😍 Kicsi lánykából, igazi kishölgy, ugyanazzal a tündéri mosollyal🥰

u.i. Ezekért a pillanatokért éri meg minden egyes öltés!🤗